Dávid egy éves lett, zajlik az életünk, nem is írtam ide mostanában. Most viszont úgy találtam, érdemes. Néhány napja Debrecenben jártunk, ahol alkalmam volt bepillantani egy különleges iskolai osztályba. Persze nekünk az iskolakérdés még messze van, de azért nem lehet elég korán kezdeni a keresgélést, a lehetőségek felmérését. Szomorúan hallottuk azonban, hogy amit láttunk, az egyedi. Egyelőre értelmileg akadályozott tanulóknál ennyire kidolgozott módon, a gyermeki szabadságot figyelembe véve nincs máshol az országban.

A Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben a két Montessori csoport gyógypedagógiai tanárát, az „úttörő” Béres Máriát és Hegedűs Ilonát kérdeztem munkájukról.

„Iskolánkban 2006 szeptemberében az eddig megszokottól eltérően, teljesen más szellemiségben és környezetben kezdtük el munkánkat. Régóta keresgéltük azt a pedagógiai módszert, ami igazán közel áll hozzánk, és különböző okok miatt, értelmileg sérült gyermekek és tanulók fejlesztésénél a leghatásosabb lehet. Negyedik éve Maria Montessori szellemében, módszerei és eszközei felhasználásával dolgozunk. Ez év nyarán a Pécsen megrendezésre kerülő Nemzetközi Montessori Konferencián neves orvosprofesszorok, és a hozzáértő szakemberek elismeréssel szóltak munkánkról, megfogalmazva, hogy tudomásuk szerint egyedülálló az országban amit, és ahogyan csinálunk.

Hogy ezt megtehettük, ezt elhivatottságunkon, és aktivitásunkon túl Szabó Imre igazgató úrnak köszönhetjük, aki maximálisan támogatta elképzelésünk megvalósítását. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten minden segítséget megkaptunk, s mindezek mellett a teljes pedagógusi szabadságot. Különösen nagy segítséget jelent, hogy a nap folyamán pedagógiai asszisztensek segítik munkánkat.

Szabó Imre igazgató

Hogy miben is más ez, mint az eddigi hagyományos? A csoportunkba belépőt az eddig megszokottól eltérő látvány fogadja.  Úgy alakítottuk ki a környezetet, hogy illeszkedjen a gyermekek fejlődési szakaszaihoz.

A nyitott polcokon sorakoznak a felfedezésre váró Montessori eszközök, és játékok. Ezek közül a gyermekek kedvük szerint választhatnak. Nem kell a padban ülniük hosszú időn keresztül, hanem szabadon mozognak, tevékenykednek a teremben.

Ez a fajta szabadság persze csak a választás szabadságát jelenti, hogy mikor mit választ a felkínált eszközök és tevékenységek közül. A mi feladatunk, hogy segítsük a gyermekeket abban, hogy ezzel a joggal élni tudjanak.  Azonban a választott tevékenységet nem lehet félbehagyni, otthagyni.

De miért is hagyná?  Mivel érdeklődését felkeltette – Ő választotta –, így tevékenységre ösztönzi, figyelmét odavonzza. Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos idő elteltével szívesen, örömmel kezdik másolni, gyakorolgatni a betűk, és számok írását.
Gondoljunk csak bele, mi felnőttek is szívesebben végezzük el azokat a feladatokat, amik érdekelnek bennünket, mint azokat, melyeket kötelezően meg kell csinálnunk.
Ez a nyitja az egésznek!

Úgy látjuk, sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, rendezettebb, toleránsabb gyermekcsoportot eredményezett ez a folyamatosság és kötetlenség. Egész nap folyamán lehetőségük van a beszélgetésre, mely nagymértékben fejleszti beszédkészségüket, szocializációjukat.

Előadások során többször felteszik a szülők, pedagógusok azt a kérdést, hogy ha nem ültetjük le a padba, hogyan fog megtanulni írni, olvasni, számolni?
Hogyan?
Minden Montessori eszköz használata problémamegoldó gondolkodásra neveli gyermekeinket  az értelmi akadályozottságokból adódó korlátaik figyelembevételével. Nekünk eleinte nem írni kell megtanítani őket, hanem a kezüket kell előkészíteni az írásra. Ennek viszont szerintünk nem az a módja, hogy feladatlapokat oldatunk meg heteken keresztül, hanem olyan eszközöket adunk, amiknek a használata során fejlődik az író kéz három ujja.

Addig nem várhatjuk el a gyermektől, hogy munkalapon jelölje, pl. melyik állat van előtte, mögötte, alatta, felette, … míg nincs tisztában, nem gyakorolta be kellően ezeket a fogalmakat a gyakorlatban, és játszás során. (Ez csupán egy kiragadott példa, de sokat tudnánk említeni.)

A délelőttök során a gyermekek megtapasztalhatnak olyan dolgokat, amikre a padban ülve nem lenne lehetőségük.

A sérült gyermek számára is a játék önmaga kifejezése és legfontosabb tevékenysége. Azt tapasztaltuk, hogy a Montessori eszközökkel való foglalkozás játékélményt jelent a gyermekeknek. Továbbá a tevékenységbe ágyazott közvetlen tapasztalatszerzés a megismerő funkcióikat is fejleszti, és pozitív hatással van a szociális kapcsolataikra.
Munkánk során állandóan törekszünk arra, hogy minél többször fedezzenek fel összefüggéseket, sajátítsanak el újabb és újabb ismereteket, szerezzenek tapasztalatokat. Ezek a tevékenységek biztosítják a folyamatos sikerélmény lehetőségét, valamint a cselekvések belső nyugalommal töltik el őket, amit kivetítenek külső környezetükre.

Tehát látható, hogy ebben a pedagógiai rendszerben megváltozott a feladatunk.
- Nem a szó szoros értelmében tanítunk, … hanem egy ingergazdag környezetet biztosítunk a szabadon mozgó gyermekeknek.
- Nem egységes feladatokkal látjuk el őket, … hanem egyéni képességeik minél tökéletesebb kibontakoztatására törekszünk.
- Nem frontálisan szemléltetünk, … hanem a nagyfokú egyéni eltérések miatt differenciált a feladatadás, és az egyéni, illetve a kiscsoportos foglalkoztatás van előnyben.
- Nem a feladatlapokkal és a tankönyvekkel kezdjük, … hanem a tanulás sikere érdekében a szemléletes,  manipulatív, -  cselekvő módszereket alkalmazzuk.

A mindennapokon nagyobb hangsúlyt kap az individualizálás. Törekszünk arra, hogy minden sérült kisgyermek a saját fejlődési szintjének megfelelő kihívással találkozzon.

A Montessori pedagógia alkalmazásának tapasztalatait szeretnénk minél több érdeklődő pedagógussal megismertetni. Hirdetni, hogy az értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) gyermekek komplex személyiségfejlesztéséhez a legalkalmasabb a Montessori módszer.
Ennek érdekben az elmúlt három évben közel húsz előadás volt pedagógusoknak, érintett szülőknek, és egyetemi hallgatóknak ebben a témában. Több publikáció is megjelent különböző szaklapokban.
Vállalunk együtt előadásokat, amelyben nagyon jól kitűnik, hogy ugyanaz a módszer amivel mindketten dolgozunk, mégis a pedagógiai - és szakmai szabadság alkalmazása, a más mentalitás és temperamentum, valamint a más tanulói összetétel az azonosságok mellett is …  „MÁSSÁ”  teszi munkánkat.

Persze nem könnyű a mi helyzetünk sem, vannak megoldásra váró gondok, mint bármely más pedagógus kollegánál.
A napjaink viszont bent a gyermekek között meghitt nyugalomban és békében telnek.
Ez nagyon fontos! Szeretjük munkánkat, elhivatott pedagógusoknak valljuk magunkat, kik minden nap örömmel, szívesen mennek be munkahelyükre, a debreceni EGYMI –be.”

Béres Mária Montessori gyógypedagógus e-mail címe: beres60@gmail.com

Hegedűs Ilona Montessori gyógypedagógus e-mail címe: hegeds.ihegedus.ilona@gmail.com